2014. július 31.

Nyugalomra ítélve

Nem szeretek siránkozni és nem szeretek negatív lenni. Igyekszem pozitívan, mert tudom hogy csak így lehet, csak így megy, csak így tudok "észnél" lenni, csak így tudom túlélni. És jön egy ilyen nap, hogy lejár a gyesem, és itt állok bébi nélkül és vissza kell térnem az életbe és újra dolgoznom kell. És elterveztem hogy belevetem magam (még jobban) a munkába mint azt az elmúlt 1 évben tettem, leülnék a varrógép elé és nyomnám a pedált ezerrel. Közlik hogy még nincs kész a gépem és több hétig ne is számítsak rá, mert külföldről kell alkatrészt rendelni hozzá és talán aug. közepén, de még nem tudják, majd hívnak:(((  Nem nagy dolog és talán nem is ez a baj, csak az utolsó csepp volt a pohárban. Már kitakarítottam az egész lakást kínomban, már szinte mindent lefestettem, már a kézi varrásaimnak is nekiálltam...és felmentem a padlásra.....és egy kicsit megnyugodtam. Bokáig álltam a levendulában....nekiállhatok morzsolni:)))

2014. július 29.

A kuckóm

Eddig csak a közeli barátok jártak a kuckómban. Most Nektek is szeretném megmutatni milyen is az én kis kuckóm. Kicsinek nem is igazán nevezhető, hisz egy 5x5 méteres szobának a felét birtoklom a dolgaimmal. Ez a hálószobánk aminek egyik felét hálónak, a másikat az én munkahelyemnek rendeztük be. A varráshoz sok anyagot, csipkét, kelléket használok ezért igyekszem rendezetten tárolni őket. Lehet hogy ez másnak káosz, nekem ilyen ha rend van: 

 A szekrényt még festenem kell, mert csak lemázoltam novemberben mielőtt betettük a helyére.

Az orsókon csipkék, szalagok:



A varrógépem, ami éppen javításon van és már nagyon hiányzik:(

2014. július 28.

Többszörösen újrahasznos

Hogyan lesz egy régi asztali só-bors tartóból cérnatartós tűpárna? Vagy egy csempeminta tároló keretből és egy régi hűtő oldalából krétatábla?  Esetleg egy régi gyertyatartó lábából és két pogácsaalakú bútorlábból fonaltartó?  Én így oldottam meg:  Sótartó
 Tűpárna. Kb 3 éve van kész fejben. Végre,végre,végre megcsináltam!!
Csempeminta tartó: 
 A csempéket kiszedtem és Csabi vágott egy darabot nekem a régi hűtőjük oldalából. Így mágnesezhető és a rákent fekete matt festéknek köszönhetően krétázható is.


A sötétebb színű rudacskák egy esztergált gyertyatartó lába volt anno. A pogácsalábakat meg asztalosboltban árulják bútorlábnak, ezt vágtuk félbe.

 Fonaltartó, madzagtartó (kinek hogy tetszik)

Nekem tetszik:))

2014. július 22.

Pjulcsynak.....Szeretettel...

A varrós táskám kisorsolásával sikerült némi lelkiismeret furdalást okoznom magamnak (akinek nincs elég gondja az csináljon magának:)) Annak ellenére történt ez, hogy tudtam Julcsynak lesz táskája, csak nem az a varrós aminek gazdát kerestem. Picit mégis reménykedtem hogy talán kihúzom a nevét és nem gondoltam hogy nekem fog rosszul esni ha nem így történik. Pedig az a táska kicsit sem volt Julcsys. Azt gondolom Julcsy csakis rózsás lehet, rózsaszínnel, szürkével,  üde zölddel, fehérrel, némi kékkel(?!). Pöttyökkel, virágokkal, lágy vonalakkal, finom anyagokkal, csipkével, hímzésekkel, apró csodákkal:)
De talán nem is a táska a lényeg, hanem a mi kapcsolatunk Julcsyval. Barátságnak is csak félve nevezném, mert ha jól emlékszem 7 éve találkoztunk először és talán utoljára. Csanakon történt, én akkor kezdtem varrogatni, Ő nagy pocakkal jött táborozni és jó sokat beszélgettünk.  Kialakult baráti kör volt, én csak odapottyantam, de Julcsyval  könnyű volt megtalálni a közös hangot. Hasonló volt az ízlésünk, a korunk is kb., gyerekeink korban és létszámban is közel álltak egymáshoz. Csak ámultam hogy milyen kedélyesen neveli csemetéit, varrogatja gyönyörű munkáit. Azóta is figyelemmel kísértem blogjait a családról, a munkájáról az életéről. Ahogy Ő is itt volt velem, néha váltottunk pár szót, de ha nem, akkor is tudtunk egymásról, szavak nélkül is, néha fél mondattal, néha csak pár apró jellel. Az utobbi évben különösen sokszor jutott eszembe, a gyerekek kapcsán, a várandósság alatt. Itt volt velem a boldogságomban, a bánatomban, a nehéz napokon és a kicsit vidámabbakon. Mire ezt a bejegyzést közzéteszem már túl leszünk egy újabb találkozáson. Remélem ott fogjuk tudni folytatni a beszélgetést ahol egykor befejeztük és biztos vagyok benne hogy nagyon fog örülni a táskájának is amit készítettem Neki.....Szeretettel....


2014. július 7.

Sorsoltam

Véget ért a nyaralásunk és ahogy ígértem valakire vár ma egy varrós táska. Szívem szerint Julcsinak küldeném, mert már 7 éve beleszeretett, de sajnos nem tudtam róla. Kisorsolom hát ahogy illik, biztos vagyok benne bármelyikőtök fogadja örökbe jó helyen lesz. Hat név került a kaspóba...
 és akit kihúztam:

Gratulálok ZsuZs, kérlek küldj egy elérhetőséget hogy megbeszéljük a részleteket. Mindenkinek köszönöm hogy itt vagytok, hogy hozzám szóltok.